2010. szeptember 6., hétfő

A világ közepén

Pálosszentkút, Kisboldogasszony ünnepén

Kell, hogy legyenek mindenki életében olyan helyek, ahol fájdalmaink kicsivé és távolivá válnak, és lelkünk menedéket talál.
Pálosszentkút számomra a világ közepe. Semmire nem cserélnék el egy itt töltött napot. E hétvégén ismét megadatott, hogy itt tölthettem egy csodálatos napot: egy csendes délelőttöt és a Kisboldogasszony napi búcsú előestéjét.

Fák a kolostor közelében

Ahogyan szóban is tenni szoktam, e fórumon is bátran ajánlom e helyet annak, aki Istenközelségre, lelki gyógyulásra, békére vágyik. Ha nem csinálsz itt semmit, csak leülsz egy padra és „nézel ki a fejedből”, akkor is gyógyulsz. Gyógyít az Isten. Gyógyít, vigasztal, felüdít. Az alföldi horizont mélykék magasából örömmel ölelnek át az édes Boldogasszony biztonságot adó anyai karjai. Ebben az anyai ölelésben megpihenhetsz egy pillanatra. Ebben az anyai ölelésben megérezheted, hogy szeretett vagy, s helyed van a világban. Megtelhetsz szeretetével, és ölelését magaddal viheted, hogy továbbadhasd.

Reggel a megérkezés után az első utam (na jó, a második a kávé után :-)) a templomba vezet. Mert az első szó a hálaadásé. Végre egyszer nem kérni jöttem, hanem örömmel hálát adni, hogy itt lehetek.

Végtelen napraforgó-tábla

Délelőtt sétálni indultam a kolostor környékén és a tágabb környéken. Leírhatatlan egyszerűség és szépség tanúskodik a Teremtő végtelen egyszerűségéről és szépségéről. Nyisd ki a szíved, és meghallod ezt a csendes tanúságtételt. Visszatér a hited, hogy szép és jó ez a világ, s hogy jó dolog „lenni”. Nem érzed az idő múlását. Olyan mozdulatlan a békesség. Valahogy így képzelem Isten örökkévaló idejét.

Piarista diákok

Késő délelőttől kezdve a kegyhely folyamatosan kezdett megtelni piarista diákokkal. Gyalogos zarándoklaton érkeztek, 40-50 km-t megtéve. Olyan jó volt nézni őket. Vagányok, hangosak, csibészek. Kamaszok. Megmosolyogtam, hogy milyen világias és szleng stílusban beszélnek egymás között. De Laudetur-t köszönnek, s olyankor csillog a szemük. Van valami tartás ezekben a gyerekekben. Hiszem, derék emberek válnak majd belőlük.

Béke

Este szentmise. Eucharisztia, vagyis hálaadás. Van miért… És utána gyertyás körmenet. Ez mindig megindító… A nagy sötétségben azt sem tudjuk, merre járunk, csak követjük Jézust, aki előttünk megy, és tudjuk, jó helyen vagyunk. Szép ezt megérezni, átélni.

Tantum ergo...

Hálásan köszönöm ezt a csodálatos napot a Szűzanyának és a pálos atyáknak!!!


Ps. Végezetül egy fotó szeretettel Magdalénának:

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia !

Én vasárnap voltam ott. Azt éreztem, hogy az ég nyitott, szinte a trónust is látni lehetett, de még is mindig azt vártam már minden egyes lit. cselekménynél, hogy legyen vége. Így volt ez a rózsafüzérnél, a misénél majd a litánáinál is. Valahogy nem találtam igazán a helyemet. (Azt hiszem nem volt jó az időzítés most nekem.) Közbenjártam a mezőn az országúti kereszttel szemben, ahogyan talán Isten várná tőlem egy ilyen alkalomkor, de kegyelemet csak otthon érzetem mikor hazaértünk.

De egyébként az előző pálosszentkúti látogatásom az nagyon jó volt kegyelmi téren és nagy áldás is volt rajta. Talán nem való nekem ez a hagyományos búcsújárás, vagy előtte a pálos nővéreknél Istennel szorosabban eltöltött két nap olyan kegyelmi állapotba helyezett Istennel, hogy nem tudtam annyira érzékelni most Pálosszentkút kegyelmét,mint a múlt látogatáskor, mert már bennem volt érkezéskor talán az a kegyelem most és nem ott kellett Istennek azt megadni pluszban.

Isten áldja a Pálos atyákat, hogy mindenüket odaadják !

Üdv:

Ildikó

Anna-Christina írta...

Szerintem normális érzés, amiről írsz, hogy "legyen már vége". Néha imádságnál szoktam ezt érezni, és gyónásban azt a választ kaptam, hogy ez természetes.
Igazi misztikus átélések keveseknek és kevésszer adatnak meg, és szerintem ez így jó. A hűség azt jelenti, hogy odaadom az ima (zarándoklat, litánia, stb.) idejét Istennek, akkor is, ha nem jelent számomra átélést. Neki ez a hűség kedves.
Jó, hogy Te is elmentél Pálosszentkútra, a kegyelem egészen biztosan gyümölcsöt hoz az életedben, akkor is, ha nem érezted!