Ima hűségért, jóban és rosszban

Ma hallottam ezt a gyönyörű imát Aquinói Szent Tamás tollából. Nagyon megragadott. Erőt adhat a szenvedőknek, az épp boldogokat alázatosságra inti. Bölcs és megfontolandó szavak így a nagyböjti időben.

Uram, add, hogy szerencsében és balszerencsében hűséggel álljak melletted; a boldogságban tele alázattal, a szerencsétlenségben keményen és meg nem hajolva.

Csak az legyen örömöm, ami Hozzád vezet, csak az szomorítson el, ami Tőled elválaszt!

(Aquinói Szent Tamás)

 

Köztünk élő, csendes szentek

(Nagyszüleim emlékére)

Ki mehet fel az Úr hegyére?

Ki állhat meg az ő szent helyén?

Az, akinek keze ártatlan, akinek szíve tiszta.

Aki magát hiúságra nem adja,

S nem tesz hamis esküt.

(Zsolt 24)

Kanonizált szentjeinkben közös, hogy egyház-szerte ismerjük őket; hallhatunk, olvashatunk róluk, tiszteljük őket. Akár valami nagy dolgot alkottak, akár a „kis úton” követték hűségesen az Urat, életszentségük nem maradt rejtve. Valaki vagy valakik feljegyezték életüket, csodáikat, vértanúságukat, vagy éppen mindennapi egyszerű, hűséges Krisztus-követésüket. Példaképeink ők, nagy testvérek, útjelzők. Jó, hogy vannak ők nekünk!     

De az üdvözültek népes serege nemcsak a kanonizált szentekből áll. Mellettük vannak mindazok, akik rejtetten, csendességben éltek itt a földön, nem tettek semmi különöset, csak éppen élték az életet, úgy, ahogy azt számukra Isten kijelölte.

Akik élték az életet ott, ahová Isten állította őket. Meghallották és befogadták az Igét, éltek annak fényében, de nem hivalkodtak ezzel, s nem tartották magukat különbnek másoknál. És amikor a világ úgy fordult, hogy kereszténynek lenni „nem szabadott”, akkor az Úr nevét negyven évre mélyen elrejtették szívükben – nem lettek vértanúkká, de lettek életükkel élő tanúivá annak az életnek, annak az erkölcsnek, annak a szeretetnek, amelyet Jézustól tanultak. Csendességben és szeretetben neveltek ha nem is gyakorló keresztény, de tisztességes és becsületes gyerekeket és unokákat. S ez is nagy dolog!

Nem veszekedtek senkivel és nem bántottak senkit. Életüket a békére és a békességre rendezték be.

Számtalan nehézségben, megpróbáltatásban volt részük, és nem kérdezték: „miért”. Átéltek háborút, forradalmat, veszteséget, kórházat, betegséget. És nem kérdezték, miért nem lehet könnyebb a kereszt.

És soha nem engedték el életük társának – egymásnak – kezét, mindaddig, amíg az Úr – egy rövid időre – el nem választotta őket a testi halál által, amely számukra, úgy hiszem, csak egy ajtó a keskeny ösvény végén, mely a tágas legelőre nyílik.

Hiszem, hogy most is, ma is élnek közöttünk „szentek”. Vegyük észre őket, figyeljük életüket. S ha Isten kiszólítja őket közülünk, merjük kérni közbenjárásukat mindennapi jobbáválásunkért, életszentségre hívó utunk hűséges járásáért.

Az ilyen áldást nyer az Úrtól

S irgalmat Istenétől, oltalmazójától.

(Zsolt 24)

"Bölcsességet szól az igaz szája..."

Szentjeink közelében

Milyen gazdag bőséggel tárja elénk az Úristen az Ő szentjeinek példáját! Mennyi szépet tanulhatunk tőlük ezekben a napokban!

♦

Csütörtökön John Henry Newman boldoggá avatott bíboros tiszteletére celebrált szentmisén vehettünk részt, amelyet a régi rítus szerint mutatott be Barsi Balázs atya. Prédikáció helyett Newman egyik beszédét hallottuk, amelynek gazdag lelki bőségéből csak egy gondolatot emelnék ki: a különbségtételt névleges keresztények és igazi keresztények között. Mindkettő gyönge, mindkettő vétkezik, mindkettő kevésbé hívő, mint amilyennek vallja magát. A különbséget a bíboros abban látja, hogy az igazi keresztény kizárólag az igazságot keresi, míg a névleges keresztény más szempontokat, célokat is beenged az életébe. Bűnei miatt a névleges keresztény mentegetőzik, kifogásokat keres Isten előtt, miként tette azt Ádám az ősbűn után. Az igazi keresztény vétkeit kifogások nélkül tárja gyógyításra Teremtője elé.

 John Henry Newman

Úgy hiszem, miközben Newman e gondolatait hallgattuk Barsi atya tolmácsolásában, mindannyian feltettük magunkban a kérdést: És én, Uram, vajon melyik kategóriába tartozom? Vajon őszinte vagyok-e egészen, Te vagy-e, Uram, a szívem közepében? Vagy csak vallom nagy hitemet, miközben gondolataimat gyakran elragadják Tőled világias szándékok, célok?

Bennem egy gondolat dolgozott a homíliát hallgatva: Isten óvjon bennünket attól, hogy farizeus módjára magunkat igazi kereszténynek, embertársainkat pedig névleges kereszténynek gondoljuk. De segítsen bennünket Ő, hogy névleges keresztényekből egyre inkább igazi keresztényekké váljunk, hogy szívünkben egyre inkább azt hordozzuk, amit szánkkal megvallunk.

♦

Pénteken este pedig egy Szent Gellért tiszteletére bemutatott szentmisén vettünk részt iskolatársaimmal a Szent Gellért Plébániához tartozó, bencés közösség által ellátott kápolnában. A homília a vértanú életéből azt emelte ki, vajon mit tanulhatunk tőle mi. Legfőképpen: alázatos bűnbánatot. Őszinte sajnálkozást vétkeink felett, amit olyannyira ritkán tanúsítunk manapság, akár Isten, akár embertársaink felé. Azonkívül pedig: indulataink fékezését. Szent Gellért püspök hirtelenharagú olasz férfiú volt, haragja után azonban mindig hamar megnyugodott, s szavait és cselekedeteit nem az indulat vezérelte.

Szent Gellért

Szent Gellért vértanú és Boldog János Henrik, könyörögjetek érettünk!

(képek: google)

...akit Te, Szent Szűz, keserves könnyekkel sirattál

Szűz Mária hét fájdalmának szentolvasója

Két évvel ezelőtt ismertem meg a Szűzanya hét fájdalmáról szóló rózsafüzért. Azóta ezt az imát mondom mindennap egy konkrét személyért, Mária irgalmas szeretetébe, közbenjárására ajánlva őt.

A hétfájdalmú rózsafüzért XIII. Benedek pápa hagyta jóvá.

Szép imádságunk lehet ma, a fájdalmas Szűzanya ünnepén. Elimádkozva, átelmélkedve vigaszt nyújt nekünk; égi Édesanyánk szívből átérzi minden szenvedésünket, hiszen nincsen olyan nagy fájdalom, amit ő maga meg ne tapasztalt volna földi életében.

Ez a rózsafüzér 7X7 (+3) kis szemből áll. A kis szemekre Üdvözlégyeket mondunk.

Bevezetés: Miatyánk, Hiszekegy

Az Üdvözlégyekben a titkok:

…kinek bemutatásánál szívedet a fájdalom tőre átjárta

…kivel Egyiptomba futottál

…kit három napig kerestél

…kit a nehéz keresztet vinni láttál

…kit a kereszten függeni láttál

…kit anyai öledben tartottál

…kit eltemettél

Az utolsó három kis szem titka:

    … kit keserves könnyekkel sirattál

Ima a végén:

     Imádkozzál érettünk legfájdalmasabb Szűz.

     Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.

Könyörgés (befejezés):

Úr Jézus, esedezzék értünk irgalmasságodhoz a boldogságos Szűz Mária, a Te Anyád, kinek szentséges szívét a Te szenvedésed alatt a fájdalom tőre átjárta. Általad, Jézus Krisztus, világ Megváltója, ki a Szentlélekkel egységben élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

A hétfájdalmú Szűzanya rózsafüzér

Köszönet Krisztinka barátnémnak, aki két évvel ezelőtt felhívta a figyelmemet erre az imádságra!